Az emberiség történelme során kevés dolog ragadta meg annyira az emberek képzeletét, mint a piramisok rejtélye. Az ókori Egyiptom hatalmas, geometriai pontossággal megalkotott építményei évezredek óta vonzzák a tudósokat, régészeket és kalandorokat. Az egyiptomi piramisok, különösen a gízai Nagy Piramis, a világ egyik legnagyobb mérnöki bravúrja, és számtalan kérdést vet fel, amelyekre a mai napig nincs egyértelmű válasz.
A piramisok építésének módja az egyik legnagyobb rejtély. Az ókori egyiptomiak olyan technológiai és mérnöki megoldásokat alkalmaztak, amelyek messze meghaladták korukat. A hatalmas kőtömbök mozgatásának és helyére illesztésének módja különösen lenyűgöző. Egyes elméletek szerint rámpákat használtak, mások szerint belső spirális rámpák segítették az építkezést. Az is rejtély, hogy honnan származtak ezek a kőtömbök, és hogyan szállították őket több száz kilométeren keresztül.
A piramisok építészeti precizitása is lenyűgöző. A gízai Nagy Piramis alapja tökéletesen négyzet alakú, és a négy oldal szinte pontosan az égtájak felé néz. Az egyiptomiak hihetetlen pontossággal képesek voltak meghatározni az irányokat és az arányokat, ami azt sugallja, hogy fejlett csillagászati és matematikai ismeretekkel rendelkeztek. A piramisok belső kamrái és járatai szintén rendkívüli tervezést igényeltek, és máig nem teljesen tisztázott, hogy milyen célokat szolgáltak.