Valószínűleg mindenkinek megvan az a jelent a filmekből, amikor egy mérges kígyóval szemben áll a főhős, amely utána megharapja, és minden perc számít annak érdekében, hogy meg lehessen menteni az életét.
A kígyókon kívül még számos olyan állat található az élővilágban, amelyek méreganyagot termelnek, sőt, mint kiderült, akár az emberi nyál is halálos fegyverré válhat. A mérgek termeléséhez olyan rugalmas génekre van szükség, amik az emberi nyálmirigyek kifejlődésével hozhatók kapcsolatba. Ez megmagyarázza azt is, hogy miként jelenhetett meg a méregtermelés az állatok között olyan élőlényekben, melyek ősei még egyáltalán nem tudtak előállítani toxikus anyagokat. Úgy tűnik, hogy a továbbiakban csak az evolúción múlik, hogy bekövetkezik-e az a furcsa, ám egyáltalán nem lehetetlen jövő, amikor az emberi nyálban is megjelenhet a méreganyag. Összességében minden olyan emlősnél és hüllőnél megtalálható az a genetikai állványzat, amelyre a nyálban található méreg rendszeres épül.
