A fenntartható városfejlesztés kihívásainak megválaszolása alapos szakmai tudást és módszertani felkészültséget igényel. A településfejlesztés területén dolgozó szakemberek számára elengedhetetlen, hogy olyan elméleti háttérrel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezzenek, amelyek lehetővé teszik a komplex urbanizációs problémák hatékony kezelését. Az elmúlt évtizedben Magyarországon jelentős kutatások zajlottak annak feltárására, hogy milyen ismérvek alapján határozható meg a jó településfejlesztés, és milyen módszertani eszközökkel valósítható meg a gyakorlatban.
A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Ludovika Kiemelt Kutatóműhelyének keretében végzett átfogó vizsgálatok három pillér köré szerveződtek: a teljesítmény, a menedzsment és a technológia területeire összpontosítva. A kutatások célja az volt, hogy tudományos alapokon nyugvó módszertani támogatást nyújtsanak az önkormányzatok stratégiai és operatív szintű döntéshozatalához. A településfejlesztési módszertan kialakítása során figyelembe vették a történelmi tapasztalatokat is, ugyanis a magyar városfejlesztés jelentős hagyományokkal rendelkezik.
A szakmai nyelvhasználat fejlődése is árulkodó. A településfejlesztés kifejezés viszonylag új a magyar szakzsargonban, bár a tevékenység maga régre nyúlik vissza. Az 1937-es városrendezési törvény még nem használta ezt a fogalmat, helyette következetesen a városok és községek fejlesztéséről beszélt. A kifejezés elterjedése az 1949 utáni időszakhoz köthető, részben politikai okokból, részben a nyugat-európai urbanisztika koncepciók sajátos adaptációjaként.
A jó településfejlesztés lényege, hogy megfelel céljának, de ez a cél nem lehet önkényes. A kulturális, történelmi és tudományos szempontból megalapozott célkitűzések határozzák meg a fejlesztési irányokat. A településfejlesztési tervek, fenntartható városfejlesztési stratégiák és településrendezési tervek készítése során olyan eszközök, módszerek és kompetenciák alkalmazása szükséges, amelyek a digitális átalakulás korszakában is biztosítják a tervszerű megvalósítást.
A kutatási eredmények gyakorlati hasznosulása különösen a 2021-2027-es fejlesztési időszakban kap hangsúlyt. Az Európai Unió Többéves Pénzügyi Keretéből származó források hatékony felhasználása megköveteli a professzionális felkészültséget és a megfelelő módszertani hátteret. A zöld energetikai átállás és a digitális transzformáció kontextusában a településfejlesztési szakembereknek olyan eszköztárral kell rendelkezniük, amely egyszerre szolgálja a közjót, az eredményességet és a hatékonyságot.
A településfejlesztés két fő területből tevődik össze: a tervezésből és a megvalósításból. A településrendezési és településfejlesztési tervek kidolgozása az első lépés, amelyet az operatív városfejlesztés követ, vagyis a tervek fizikai megvalósítása építési tevékenységgel és a településszövet átalakításával. Mindkét terület speciális szakértelmet és módszertani ismereteket igényel.
A nem mérnöki végzettségű közigazgatási szakemberek számára is fontos, hogy megértsék a településfejlesztési folyamatok logikáját és módszertanát. A tudományos kutatások eredményei olyan formában kerültek publikálásra, amely hozzáférhetővé teszi ezt a tudást szélesebb szakmai körök számára is. A településfejlesztési döntések megalapozása, a teljesítmények értékelése és a hatékony menedzselés csak akkor lehetséges, ha a döntéshozók és végrehajtók egyaránt tisztában vannak a területet meghatározó szakmai és módszertani követelményekkel.
